Érdekes lehet még Egerbakta,Rudabánya,Nyékládháza, bár az első kettőnél inkább a felszíni környezet szép, a Nyékládházi tórendszer műveléssel régen felhagyott részét viszont ajánlom.

Javasolom a Natura kiadásában 1981-ben megjelent Dr. Fogarasi László: Legérdekesebb kis tavaink című könyvet antikváriumban,vaterán néha van, 69 tó leírását tartalmazza, azóta a vízkezelők persze változtak,de helyszíni kapcsolat nélkül még izgalmasabb, mert nincs szebb mint helyszíni improvizatív kommunikációval horgásztóban merülni:)

Mert felhígul a misebor,szétázik az ostya, az igen gurgulázásnak hangzik, a stóla pedig ellibeg az ifjú pár kezéről..vízi esküvőhöz egyszerűbb vallást célszerű választani:))

Az általad idézett mondatot ironikusnak szántam,azért volt a végén a többes szmájli:) természetesen nem ellenkezem,ha véletlenül rám ragad valami tudás, küldeni is fogok és a kritikát is fogadom, bár fejlődési irányom sajnos csak a kapáslövés kategória irányába mutathat:)

Nézőként nekem is az a véleményem a magyar fotós OB-ről, hogy a technikai tökéletesség oltárán időnként elvesznek a ténylegesen spontán vízalatti történések érdekességet hordozó fotói, lehet hogy ennek a kritikától való félelem az oka,mivel az ilyen képek nyilván több tökéletlenséget hordozhatnak,ezért be sem vállalják őket. Esetenként az OB kiírható lenne mint tengerbiológiai szakkönyvillusztrátorok ( itt nem a rikító színű búvárruhás, lebegő hajú, képbe spontán beúszó sellőkre gondoltam:)) bajnoksága. Teszem hozzá én sem tudnék készíteni még hasonlót sem és lehet hogy csak írígy vagyok:)

Azért azt is be kell látni, hogy a vízalatti fotózás nem kis mértékben költségigényes technikai sportok technikai sportja, a költségigénynek jelentős visszahatása van a minőségre, utána jön a tudás és a látásmód, mert máshogy ki sem fejezehető, én például roncsokban szeretek leginkább merülni, amiben néha még egy légzőcső is akadályozna, nem pedig egy vízalatti fémkarácsonyfa:) Annyit viszont sajnos nem merülök, hogy megengedhessem a kizárólag fotózási célú merüléseket. A kedvenc képem témakörben mégis beküldtem egy kétségtelenül tökéletlen fotót, a lényeg itt szerintem a pillanathoz való érzelmi viszony a készítő szemszögéből. Aki bármit közzétesz, nyilván vállalja hogy kritizálják, de biztos hogy ez az a hely ahol a "szuperigényes" szakmai kiritikust kell adni? Az itt közzétett képek tetemes hányada olyan felszereltségű vízalatti géppel készült, amivel a készítők akkor sem érhetnek el jobb technikai színvonalat ha megfeszülnek. Egy ilyen háziversenynek éppen az a lényege szerintem, hogy a kompozíciót mondjuk dícsérhetjük vagy bírálhatjuk, figyelemebe véve a technikai eszközt amivel az adott kép készült, aki az OB-ra készül, az oda szánt képeit vélhetően nem itt fogja közzétenni:) az OB szintet meg az OB-n célszerű megvitatni. Tanulni meg akar a fene, ezután is csak nyomni fogom a gombot mint gyurka az ajtót, vállalva a kemény kritikákat:)))

A búvárszemüveg/maszk kérdéshez: A "békaemberek" című szakkönyvben további nyelvészeti felfedezést tettem:) A szövegben " egyszerű búvárszemüvegnek" egyértelműen a régi motorosszemüvegre, illetve  úszószemüvegre hasonlító, orrot szabadon hagyó, orrcsíptetővel használt korabeli felszerelést nevezi,míg az általunk ismert maszkot a "maszkok" csoportjába mint "fél álarcot" sorolja, míg az arcmaszk "teljes álarc" néven fut. Így a korszakban a "búvárszemüveg" illetve a "maszk" nem voltak szinoním fogalmak, mert eltérő felszerelést takartak, legalább is a hivatkozott könyvben. Mivel az orrcsíptetős búvárszemüveg már akkoriban kiment a divatból,így neve átörökődhetett a maszkra, mert szép magyar szó:)

Érdeklődővé tettél az ős-békaember nyelvészet felé:) így előkotortam az élet és tudomány 1953 április 13-i számát, ami az első magyar nyelvű könnyű búvár publikáció Rádai Ödön tollából. A könnyűbúvár itt békaember, a még hátreduktoros, reduktorral egybeépített sűrítettlevegős légzőkészülék egyöntetűen "aqualung" azonban a szerző a szövegben egyértelműen megkülönbözteti az oxigénes légzőkészüléktől,mivel szakember volt. A további felszerelésekről hallgat,így elővettem az 1962-es "békaemberek" című szakkönyvet is,ami az első könnyűbúvár tankönyvnek tekinthető. Itt az uszony: uszony, a maszk: könnyűbúvár-szemüveg, a légzőcső: légzőcső és légzőpipa néven egyaránt fut. A reduktor: tüdőautomata,nyomáscsökkentő, és adagoló néven egyaránt szerepel, a szöveg viszont helyesen kifejti, hogy ez egy regulátor. És ezek valának az ős-békaember nyelvemlékek első magyar nevei,ahogyan írva vagyon:)

Egyébként nem búvárkodó, nyaralásra készülő ismerőseim körében azzal sikerült némi fejlődést elérni, hogy közöltem velük, a békatalpat,búvárszemüveget és pipát a bazárokban árulják és átverik ezzel az embert, a komoly emberek kizárólag uszonyt,maszkot és légzőcsövet használnak. Azóta nem is tévesztik el:)

Hazai vízparti folklórgyűjtés: "A bácsi igazi békabúvár?" "Ehun úszik egy torpedógyerek" "vízibékaláb" " oxigénszopóka" "békaszemüveg" ehhez képest  a műfordítók már eggyel jobbak:) de elsősorban a kiadók igénytelensége szerintem hogy hagyják az ötletelős nyelvújítást, mert  szakkritikákban rendszeresen megfogalmazódik a probléma, és a neten már a műfordító is tudná lektorálni saját magát.

Szerintem az az "öreg búvár" aki annak tartja magát:) viszont álláspont kristályosításra jó lehet az ötlet, mert egy kezdői kérdésre majd érkezik néhány álláspontú közelítés, ezt követően az "öreg" búvárok megvitatják, egymás egyéni álláspontjait, szegény kezdő meg majd kapkodhatja a fejét...:))

Ez jó hír, ezek szerint a dekókamra nem zárt be a sárgaház műintézettel együtt:)

Szerintem is helyzete válogatja,hogy az ember mikor zárja el a palackot és mikor nem, például hullámzásban hajóról zodiacba beugorva,reduktorok mellényzsebben, nyolc búvár összezsúfolódik a merülőhelyig esetben célszerű elzárni, mert a döcögéstől zötykölődéstől az átömlesztő gombok nyomódnak, levegő sivít, kapkodás idegesség.Arra viszont illik emlékezni, hogy az ember elzárta. A példában szereplő esetben viszont nem értem hogy miért volt elzárva.

Ahol a cápa jár (szerintem is jó könyv)

A partvidék tényleg érintetlen (leszámítva azt a több ezer egyszemélyes betonbunkert ami ottjártunkkor még 200 méterenkélt állt a parton várva az olasz támadást) még a karszt ősnövényzete is, tekintettel hogy az illírek hegyek közé szorult büszke ivadékai mindenkit fejbevágtak a rómaiaktól a velencésekig aki próbált fát vágni:) A vízalatti sivárságra először azt hittem hogy a jón tenger és az adria közötti senkiföldje jelleg miatt esetleg biológiai okai lehetnek eltérő sótartalmú rétegek keveredése stb. de aztán kiderült hogy tudománytalan kombinációkba estem, mert ezek a drága népek dinamittal halásznak, ugyanúgy mint a magukra valamit is adó crnagorácok.

Ebben az esetben az albán partvidék az ideális és terápiának is jó mert a végére szeretni fogod a honfitársakat:))

Zakinthoszi Kaland: 1991 forró nyarán zöttyentünk a kompból egy enyhén csapágyas Skoda 120 L típusú gépjárművel a zakinthoszi móló betonjára, a macedón-görög határon vámzárral ellátott podvodnyik dva típusú búvárkészülékeinkkel.Azért jöttünk ide, mert a kb.1962-es kiadású Panoráma utikönyv szerint a szigeten még mandolinzenével hajkurásszák a népviseletes őslakosok a lányokat és semmi nincs kiépítve, éljen az őstermészet, valamint azon három hely egyike volt, ahol a külföldiek is merülhettek. Néztünk jobbra, 20 km siófok, néztünk balra, 20 km siófok. Ezután három napig jártunk a vámhivatalba az ólomzár eltávolítása végett míg eltaláltuk az ügyfélfogadás időpontját egy kisebb ülősztrájkot követően.Átküldtek a parti őrséghez, ahol egy ragyogó fehér egyenruhába öltözött klasszikus szépség ( a túra legnagyobb élménye) elmagyarázta, hogy van egy kb 1 km-es partszakasz ahol lehet merülni, a többi a careta-careta élőhelye vagy archeológiai védelem alatt áll, a kijelölt hely egy enyhén strand jellegű homokos aljzatú lapály volt. Azóta bizonyosan lehetővé tehették egyéb merülőhelyeken is a merülést, viszont véleményem szerint élményanyagát tekintve érdemesebb a török partvidéket választani (mondjuk engem a vízalatti romok hotznak lázba leginkább,ez már ízlés kérdése) A görögöknél tényleg sok volt a turistás bázis már akkor is, nem bocsátom meg nekik hogy a podvodnyik 2-őt kiröhögték és nem akarták feltölteni:))