Nem mindegy, lásd EU körözés alatt álló személyek összefogdosása a külső határon:) A társult tagság még nem sokat jelent ebből a szempontból, vannak olyan rendes tagok is akik nem tagjai a schengeni rendszernek, így a Horvát csatlakozás sem jelenti egyből azt hogy megszűnik a határőrizet... Dorog tényleg jó, van már roncs is, csak képzeletben össze kell rakni:)))

Mióta csatlakoztunk a schengeni határőrizeti rendszerhez, az ehhez szabott européer adminisztrációt kell működtetni, ami nem segít az "átintegetéshez" Korábban itt is felmerültek olyan hírek, hogy a töltött palackok szállítása miatt keményen felléptek a horvát oldalon, ami önmagában nem biztos hogy baj, viszont újabban pletyka szinten olyat is hallottam, hogy az üres palack miatt is kötözködött már rendőr közúti ellenőrzésen a túl oldalon, miszerint érvényes próba és "típusbizonyítvány" kell a horvátországbeli birtoklásához :) Ezzel kapcsolatban szívesen venném, ha valamilyen első kézből származó gyakorlati tapasztalatot megosztanál a nagyérdeművel :)  

Asz mék ety fontos szaktanács, mindenki csak annyit merüjjön ami jól esik neki. A ki van fiszetve azért muszájt felejcse el mert akkor lesz neki a túra egy horrorizáció :)

                                                                                                                                   F.de nem J.

Ha valaki hajós szafarira fel akar készülni, olvasson mondjuk Fülig Jimmyről és fellélegzik, hogy neki nem kell egyben José Pombio hajópincérnek és Wilson Hutchins fűtőnek lennie egyidejűleg, ez már egy megkönnyebbülés. (A kb. 50 merüléses előzmény felemlegetését maximálisan üdvözlöm, a fedélzeten lopva vagy nyíltan megivott egy sörnél veszélyesebb a túra előtt egy héttel vett kártya, eszt minden felvilágosult matrósz tuggya :) )

                                                                                                                                           üdv:

                                                                                                                                Fülig de nem James
                                                                                                                                   fregattfőhadnaty

Hát ez a zenés kérdés... ha a kocsmában vállalja el egy baráti körben, akkor nem kérhető számon, és akkor sem ha elegáns körülmények között teszi ezt, de  nem a búvárbázis hivatalosan munkáltatott merülésvezetője, a hazai tételes jog szerint ekkor is kb. "merülőtárs" lesz az ehhez kapcsolódó felelősségszinttel. A kötelező helyi vezető "csoportért való" felelősségét fogják firtatni a felsorolt államokban is...

A téma érdekes, mert megint visszajutottunk ahhoz a kérdéskörhöz, amit a legutóbbi baleset kitárgyalásnál abbahagytunk szemérmesen... ha az oktató vagy DM az adott bázisnak nem alkalmazottja, vagy velük a merültetésre nem szerződött az adott túrára, akkor merülőtárs jogilag, ezért nem is formálhat fényesebb igényt irányításra, mivel ennek felelőssége rajta nem kérhető számon. Ha valakiket elvisz és bíznak benne az meg a magánügy kategória. Ezt is érdemes volna újra körüljárni...

Jó gondolat, első akció a bajai halászléfőző verseny lerohanása:)))

A checkdive kell, és én mindenkitől megkövetelném ha olyan bázisra megy, ahol nem ismerik , a tapasztalt búvárnak is jó kitaknyolásra. Láttam már olyan AOWD-t aki nyilvánvalóan vette a papírját, ezért a bázis működtetőinek is jó ha tisztában vannak azzal hogy a búvár legalább a generális minimumot tudja, ezzel nincs is baj, és nem is kérdés.

Privatizáljuk az M/S Hapci motorost ás csináljunk mi is ilyen Sea Sheperdet először a tiszai szélhajtó küszök védelmében !!!

Dupla, I think this is the beginning of a beautiful friendship :)))))

Mivel korrekt tájékoztatásra törekedő úriembereknek tartalak benneteket ezt fel sem tételeztem, de egy kutakodást a gugli segítségével lehet megért volna a kérdés, mert a társ búvárinformációs honlap teljes névsort közöl, nem tudom ők honnan vették:))) Lehet hogy az MBSZ a tettes ? :)

Talán közölni lehetett volna az egyes CMAS bizottságokba beválasztott magyar tisztségviselők névsorát is :)

A probléma éppen az, hogy az ember úgy gondolná, hogy nem kell hivatalos papír a korábbi tudásáról, aztán mégis rá van kényszerítve hogy legyen neki, azért hogy hagyják nyugodtan...merülni.

Ez így egyenes és szép, azt mindenki eldöntheti, hogy "kit visz le" a barlangba, ám itt nem erről volt szó, hanem arról, hogy aki be akar menni az menjen, vagy ne menjen és ha nem megy mért ne menjen, mert nem érzi magát ehhez eléggé felkészültnek, vagy azért nem mert félig-adminisztratív üzleti vonatkozásoktól sem mentes tiltásokkal kell szembenéznie. A kérdés akkor válik meddővé, ha jön a természetvédelmi őr és mindenkit kizavar a barlangból, mint történt a jugoszláv partizánok az erdő és az erdőkerülő viszonylatában az ismert viccben :)

Hát igen...ők ahhoz a még korábbi generációhoz tartoznak akik olyan felszerelésekkel merültek barlangban biztonságosan, amilyeneket most már nyílt vízen sem merünk használni, tényleg kár hogy nem fórumoznak:)

Úgy gondolom hangemberkedés azért nem történt, a felsoroltak között van olyan úriember akinek kb. én adtam kölcsön a duplapalackot mikor még a betűszavas tanfolyamok előtt első alkalommal barlangban járt Magyarországon (lehet nem komoly barlangban :) ) valamikor a kilencvenes évek elején. Ne érts félre, a tanfolyamokra szerintem is szükség van, ugyanakkor ez a hozzászólás számomra a rejtett marketing mostanában divatos agresszív nyelvezet mögé bújtatott formáját idézi, bár kihallatszik belőle az aggódás is a búvártársadalom egészéért.

A témához érdekes Daniel Lenihan Merülés című könyve a rendkívül rossz fordítás ellenére. Azt mondta, hogy mély megrendüléssel hozza fel a barlangokból és egyéb zárt helyekről az elhunyt búvárokat, de határozottan ellenére van a barlangi és zárt téri merülések mindenféle adminisztratív tiltásának, hiszen mindenki az egyéni szabadságjogai szintjén kell hogy eldöntse, vállalkozik-e ilyen merülésre vagy sem. Sok olyan barlang van. ahol két ember nem fér el, vagy csak egymást akadályoznák a segítségnyújtás lehetősége nélkül, ezért ebben a műfajban az egyedül merülés nem feltétlenül hiba, a képességeink túlbecslése már igen.

Most találtam véletlenül egy "klipet" 1962-ből. Ekkor a csajozáshoz még elég volt, ha az ember zárt gömbcellás neoprént vett fel, egy boldog kor üzenete:) :

http://www.youtube.com/watch?v=7cXbcoD698M&feature=related

Idealista megoldás: amennyiben a belvárosi irodakukac nem adja fel állását, hanem amellett lesz DM, minden ellentmondás feloldható, mivel kitöltheti az irodában keletkezett elfojtott frusztrációs indulatait az elviselhetetlen búvárokon, és viszont az irodában, az ám csak az élvezet:)))

Szerintem sem indokolt a palackszállító búvárautó mögött követési távolságot nem tartó gépjármű utasait néhány csomagtartóból stratoló sűrített levegő hajtású torpedóval büntetni :)

A szabványban foglalt hazai furcsa szabályozás, ami a töltött sűrített levegős palackok szállítására is vonatkozik, gondolom hasonló lehet hatályban a Horvát oldalon is:

SZÁLLÍTÁS
- Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot szállíthat.
- Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben,
legalább két személynek szabad szállítania.
- Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat
csak kézikocsin szabad szállítani. A palackot talpgyűrűjén, illetve homorú fenekén
szabad gurítani.
- A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására
vonatkozó előírásokat.
- Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad.
- Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

A határon utiholmiként való átszállítás eddig szürke zóna volt, azaz békénhagyták a búvárokat, de tartottam attól hogy ez bekövetkezhet, mivel a magyarországon érvényes szabvány szerint is alkalmazni kéne a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat, így aki biztosra akar menni, annak marad az üres palack szállítása.

Véleményem szerint elsősorban minden búvár saját maga és merülőtársa iránt viseltetik felelőséggel, na persze ehhez önismeret kell, a tényleges saját képzettség, fizikai felkészültség, adott merülés "bevállalhatósága" terén. A felelősség másra hárítása kizárólag ezekhez képest lehet úgymond etikus, ha a búvár ezeket a feltételeket önmagával szemben teljesítette(emellett persze lehet nem etikus de jogszerű a kártérítési igény:) ) Az viszont hogy ilyen kártérítési per nem indult, inkább a hazai búvárgondolkodás előnyére mint hátrányára írható, nem biztos hogy fel kell "nőnünk" a mindent balhéból is peresítő angolszász megoldásokhoz:)

Arra gondoltam, hogy újabb "lelőhelyek" felkeresése helyett inkább már a lejártat mutogatják :)

"Sokan vitatják, mennyire etikus a tengerfenék feltúrása a meggazdagodás reményében, hogy viszonyul a kincskeresők tevékenysége a régészethez, a kulturális örökség megőrzéséhez."

Ez nem vitatéma, mert egyértelműen nem etikus és kész. A két nap során kicsit túl sűrű a program a profi kiemelési technológiák használatától a múzeum színfalak mögötti működéséig...A konzervált darab elvitele a leletért cserébe pedig a szánalmas kategóriába tartozik. Ebből annyi a jó hír, hogy a fosztogatás már nem jövedelmez annyira, hogy ezek szerint ilyen programokat kell szervezni:)

Erről az a közhely jut eszembe, hogy tízből tízszer sikerül de tizenegyszer már nem :)

Az elég :))

Haha, nyehe, lafaty, lafaty, bocs nekem ez jutott eszembe az utóbbi bensőséges hozzászólásokról, a Plavniki ágyúkat a legenda szerint olaszok vitték el, ami vagy igaz vagy nem, viszont az ilyen elszállítás mindíg olyanokhoz kötődik, akiknek van hajójuk,a hajóra telepített kompresszoruk, stb. utána lehet gondolkodni az engedélyek hiányán, meg stb. mert ez más magasság mint amiben mi itt a hozzászólásokban általában  korrektkedünk, beleértve a "nagyonbiztonságos átbeszéléselet" :) Enézést nekem hirtelen ez jött ki :)))

Ha az ember szájából kitépi a reduktort a pánikos búvár, oda kell adni  neki, majd átállni a saját oktopuszra, ha már így történt, de hol itt a vita kilókról és fizikumról?:)

Igazad  van, elnézést.

Az is lehet, a korai egylépcsős reduktorokat jellemezte viszont, hogy akár 15 bar is maradhatott a palackban mikor zárt a szelep, ha úgy volt beszabályozva :)

Csak nem bírom ki, hogy néhány Magyarországot érintő, viszont mindannyiunk biztonságát szolgáló kérdést felvessek:

"A mentőbúvári tanfolyamot tartó férfi beszélte rá a merülésvezetői tanfolyam kapcsán a házaspárt egy borneói utazásra"

olvashatjuk a cikkben... ez a férfi azonos volt-e az utazásszervezővel, mi köze neki a merülésvezetői tanfolyamhoz, ha oktatói jogosítványát megvonták. Ha esetleg ezt ő tartotta ezt melyik oktatási rendszerben tehette, és ki írta alá a tanfolyamok után a kártyákat ? Ez biztonsági ismeret volna ugyan, de a jogi kérdések felé is mutat...

Kezdő búvár koromban 22 méteres mélységben az ócsai tóban sikerült 3 bárra leszívnom egy palackot, még oktatási rendszeren kívüli garázdálkodás keretében így tapasztalati szinten állíthatom, hogy jön az, szerintem Bedo az egylépcsős reduktorok fizikájából indult ki, dehát ezt már meghaladta a reduktorkonstruktőrködés:)

Egy utolsó gondolat részemről: Duplának teljesen igaza van abban az esetben, ha az oktató, mint oktató működik közre a merülésen, akkor valóban foglalkozás. A merülésen részt vevő merülésszervező, max. DM lehet, de az is csak akkor, ha a merülés előtt már tisztázta a helyi felelős merülésvezetővel, hogy akként működik közre a merülésen. Ellenkező esetben merülőtárs ennek a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségi szint behatárolásában lényeges szerepe lehet. A "lemondó nyilatkozatnak" Magyarországon ténylegesen nincsen joghatása sem büntetőjogi, sem polgári jogi szempontból, mivel a felelősség kizárásának ezen formája a búvártevékenység kapcsán nem lehetséges.

Először is részvétem a hozzátartozóknak, aztán mély tiszteletem az özvegynek, aki a magyar búvárkodás történetében szinte egyedülálló módon közzétette ezt a személyes tragédiát, csak azért hogy a búvárok kollektív biztonságtudata erősödhessen általa, hát ehhez erő kell.

A többi már a fórumnak szól:

Sok hozzászólást végigolvastam, és gondoltam eleinte hogy nem szólok, de aztán csak előbújt belőlem a (nem ügyvéd) büntetőjogász. Olvashattunk itt foglalkozás körében elkövetett bűncselekményről... nos, ehhez foglalkozás kell. Az az egykori búvároktató, aki jelenleg csak túraszervező és merülőtárs, nem az adott merülésen felelős személy, hanem egy olyan informális vezető, akinek ezek szerint hittek. Volt itt búsongás, még Mexikót is Magyarország elé helyezve példaként, hogy azt a szintet kellene elérnünk, ez nem biztos, tekintettel például az ottani erőszakos halandóság arányára - küönös tekintettel a rendőrök és igazságügyi dolgozók körében - bár nyilván lehet, hogy ott a külföldi turistákra jobban ügyelnek mint a baleset helyszínén. Aztán volt olyan is, hogy Magyarországon aztán már mindent lehet - későbbi állításomban nyilván többen meg tudnak erősíteni, jogászok, rendészeti szervnél szolgálatot teljesítő fórumozók stb - hogy a Btk. személyi hatálya szerint a magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény itthon is bűncselekmény, tehet feljelentést bárki, ugyanannyi karakter leütésével, mint hozzászólását megírta. Kérdés, hogy ilyen történt-e, mert bizony a leírásból következtethető történeti tényállás szerint ez nem egyértelmű. Az informális "vezető" ezen a külföldi merülésen úgy tűnik, csak merülőtárs volt, nem ő volt a merülés vezetője, hanem a helyi DM. Aki meg elment vele merülni, az az ő merülőtársa volt. Szerintetek mégis ki jelentené be ezt a balesetet az MBSZ-nek amely szervezet nem hatóság, és minek is ? Feljelentést persze lehet tenni, de a leírtak alapján mégis ki ellen ? A ténylegesen merülőtársnak minősülő "van ám az éremnek egy másik oldala" amit eddig nem ismertünk meg, magáról oktatási színvonalat állító ám csak merülőtárs búvár ellen ? A jog és erkölcs sehol sem járnak párban... Ezért a tanulság szerintem a következő:

Mindenki győződjön meg arról, hogy az "oktatónak" van e papírja arról amit csinál mielőtt oktatónak elfogadja, persze ez sem jelent kizárólagos biztonságot de legalább valami.

Elnézést a kirohanásért csak kicsit sok volt az "önostrozó" magyaros búsongás a hozzászólásokban a jog ridegségéhez képest, ami viszont mindenütt ilyen.

Nem az ismertető merülések ellen vagyok, hiszen ezen sokan átestünk, valamikor a legelején, csak régebben nem "hivatalosan" és állíthatom, hogy az általam látott ilyen esetekben ugyanolyan gondossággal kísérve, mint napjainkban egy "jól szervezett szabályos" intró. Nekem kizárólag az nem tetszik, hogy a "biztonság" istennője kissé behunyja szemét és álszenteskedik ha profitról van szó:)

1996-ban az egész országot bejártuk egy búvárexpedíció keretében, a szociális és köziztonsági állapotok akkoriban sem voltak túl vidámak, a következő dolgokat lopták el a gépjárművek folyamatos szemmel tartása mellett is: a kompresszor tartalék aktívszén szűrője, a gumicsónak horgonya, illetve 80 liter benzin, mivel az önként jelentkező minket kísérő "helyi búvárok" egy útkereszteződésnél eltűntek az álalunk az ő marmunkannájukba is betankolt benzinnel:) Veszteséglistára volt még írható egy kólásüvegnyi állott hideg kávé, ami a gépjármű ajtajának a rekeszében volt elhelyezve a mindenkori vezető számára, ám egy megállás utáni ajtónyitás alkalmával egy kissrác odaszaladt, kikapta a rekeszből a kólásüveget és elrohant vele, érdekes fogalmai lehettek szegénynek utána a kóláról:)  A vízalatti élővilág elég szegényes volt, ennek okát nem tudom, ha csak az nem, hogy akkor még dinamittal halásztak háló hiányában a helyi halászok, olyan szinten, hogy a merülések alatt rendszeresen hallottuk a "durrogásukat" - nem tudom hogy ez a gyakorlatuk jelenleg hogyan alakult - a legjobb helyek amiket láttunk egy közepes adriát ütöttek meg, ettől még persze lehetnek szebb részek, Montenegró szerintem jobb víz alatt. A cikkben szereplő roncsokhoz persze nem engedtek oda, de így is találtunk egy elsüllyedt "csempészhajót" ami olaszországból pezsgőt és kaszaköveket szállított kb. a 30-as években.

Lehet hogy nem, nekem mindenesetre ez már kívül esik a búvárkodás biztonságáról alkotott képen, hiszen nem tudod csekkolni, hogy egy klausztrofóbiás kezeletlen magas vérnyomásos skizofréniás szívbeteg nem fizet-e be intró merültetésre, akik azért a normál képzési körülmények között kiszűrődnek. Először részemről 2004 forró nyarán láttam ilyet, megérdeklődtem utána, hogy a két szimpatikus búvár mit művel a vízalatt összetapadva...ekkor tudtam meg, hogy ez az intró.

Csúsztatás nem a cikkben van, hanem a valóságban, miközben "biztonságról" papolunk, valahogy csak belopódzott a szabályozott rendszerekbe az "intró merültetés" lehetősége, ezt kéne megszüntetni, ha a biztonság annyira fontos, hiszen ez így-is úgyis veszélyes, ám jövedelmező (ilyen régen nem volt - vagy képzett valaki merülésre vagy nem -legfeljebb szabályozott rendszeren kívül valaki levitte, aki odafigyelt rá...:)

Szerintem megalkottad a túristabúvár finomítottan elfogadható definícióját: Aki nem merülni megy nyaralni, hanem nyaralni megy merülni:) de még ezt sem szánnám "értékmérőnek" csak hajnalban menetből ez a magyaros búsongás jött ki más helyett:)

Nos, éppen most érkeztem haza, egy kellőképpen alkoholos estéről, így nézzétek el, ha nem vagyok szabatos. Az elmúlt napokban, a témában beírt hozzászólásaim esszenciája szerepel a cikkben, így örömmel látom hogy azonos véleményen vagyunk nagyjából a szerzővel. A probléma, hogy azért nem lesz "búvárforradalom" mert nem lesz tömegbázisa. Akik még nem arra szocializálódtak, hogy  "fürcsi-pancsi" búvárbázisokra fizetnek be, hanem utazgattak, szervezkedtek, csak azért, hogy búvárfelszerelést szerezzenek be, már kevesen vannak. Viszont ezeket a felszereléseket még viszonylag korlátozás nélkül tudták használni akkoriban, ami ma már fel sem merül, vagy sok pénzért, lásd adria. Nekem a mai napig az a "búvár" aki bármikor képes sűrített levegővel rendelkezni, palackját feltölteni és teljes cucca van hozzá, hogy ha éppen a jóebédhez szól a nóta közben felhívják, hogy X bejtette a vitorláskikötőben a pénztárcáját és ki kéne venni, akkor azonnal indulni képes. Ez a különbség a turista és a búvár között szerintem, mert a búvár az év minden szakában magától indulni és merülni képes, míg a palackos turista nem (elnézést ha provokatív) Így teljesen nyilvánvaló, hogy az egyéni  (kiscsoportos)búvárigények kiszolgálása már egy szolgálatót sem érdekel, mert minimális a tömegekhez képest az ilyen igény, emellett viszont azt nem értem, hogy ezt a generációt miért nem lehet valami normális illeték lefizetése mellett békén hagyni, aztán pusztuljon ki, ahogy akar...(itt nem az adriai egyéni merülési engedély költségére gondoltam)

Viszont az még lehet, hogy annyira konspirálnak, hogy nem az U-87 süllyesztett el, egy nem tudjuk milyen nevű hajót és akkor helyben is vagyunk:)

Valóban, ez már része lehet az összeesküvésnek :) Viszont ha simán rámész az uboat. net-re és baloldalon az "uboatfinder"-be beütöd, hogy 87, ezután a feladottak közül a hajónévre kattintasz, majd utána a "career" rovatban található "5 patrols"-ra utána a harmadik küldetés utáni "wiew"-re, akkor oda lehet jutni:)

A hír valóban nagyon érdekes, főleg ha összevetjük az U-87 adott bevetésére vonatkozó itt közétett adatokkal:

http://www.uboat.net/boats/patrols/patrol_3657.htm

Így már csak három kérdés marad, a kapitány miért nem jelentette az elsüllyesztést, honnan került elő az 1943. március 4-én, teljes személyzetével hullámsírba merült tengeralattjáró "nemrég felfedezett hajónaplója" és hol keresztezte a tengeralattjáró az adott konvoj útját. nem szívesen lennék befektető ebben a vállalkozásban ilyen adatok szerint...

Magam is tagja vagyok egy ilyen típusú  klubnak, ami kb. 20 éven keresztül hetente kedden járt össze. Úgy működött a dolog, hogy volt még a klubéletre szocializálódott réteg aki rendszeresen ott volt, kb. 6-8 ember. A többiek vagy a búvárképzés miatt jöttek és a kívánt végzettség megszerzése után lemorzsolódtak, vagy az önszerveződően olcsó módon kivitelezett tengeri túrák miatt, és a jövő évi ilyenig nem láttuk őket. Aztán kitaláltuk, hogy mi a fenének kell hetente kitűzött időpontban összejárni, így spontán járunk össze, viszont ez már nem deklarált klubélet, nomeg az együtt kivitelezett búvárkodásokról mi a fenét beszéljünk? Így sok másról beszélünk :)

Számoma eddig a búvárklub és a víz összefüggése nem volt egyértelmű, de így végiggondolva...tényleg:)

"És persze nem csak arra van pénzünk, hogy ne kelljen barkácsolni, hanem arra is, hogy legyenek a hideg vizet vagy a tavakat nyugodtan kihagyó búvárok, mert van lehetőségük elutazni."

Ez így igaz szerintem is, a hazai búvárok megsokszorozódása tette lehetővé, hogy ne kelljen például barkácsolni, hanem a kereslet miatt minden kapható. A búvárklubokat személy szerint sajnálom, de ez egyéni attitűd:)

"De azért inkább legyen piaci alapú, ahol kedvem szerint vehetek felszerelést meg utazhatok ahova akarok (ha van rá pénzem), mint hogy máshogy működjön, de a merülésről is csak álmodhassak.:))"

Ezt az álláspontot nem maradéktalanul osztom, az utazgatások búváripart jelentő méretéért lehet nagy árat fizetünk, ugyanis az elutazások alkalmával beúszik a szimpla turizmus a képbe, csak éppen palack van az ember hátán, az idegenvezető meg piros esernyő lengetése helyett villog vagy csörög:) Egyéni (kiscsoportos :) )kezdeményezés, felfedezés élményének lehetősége megnyirbálva, általában "biztonságra" hivatkozva, aminek az a lényege hogy a merülőhelyre megérkező búvár lehetőleg minél több helyi erő megélhetéséről gondoskodhasson, ami viszont megint nem lehet szemrehányás tárgya, csak a "búvárromantikát" látom kiveszni. Érdekes egyébként hogy a búvárkodás ilyen mértékben a "búvárért aggódás" irányába ment el olyan országokban is, ahol ez az élet más területein azért nem mutatkozik meg:)  Többek között ezért fordultam a hazai vizeink felé, azokban még adott a felfedezés élménye, viszont kevéssé látványos, ez tény:)

Szerintem azért nem szinonímája, csak időközben ez a képesség eltűnt az evolúció útvesztőjében, mert igazándiból nincs rá szükség:)

Á, 74 évesen már csak azért is emlékezni fogok merre van a felfelé - ha megérem - hogy kib***-ak az akkori TB rendszerrel nyugdíjfojósításból kifolyólag:) (ha még lesz) Valóban van egy szint, amit kritizálni már nem érdemes, hanem elfogadni, esetleg "hungaricummá" nyilvánítani :)

Azt még elfelejtettem, mindenféle vízalatti köteles tevékenységnél, ahol az embert meghúzhatják, kizárólag mellbekötés, ha valaki ilyesmit rendszeresen szeret csinálni célszerű egy beülőszerű hevederzetet gyártani amit felvesz az ember a mellény alá és karabinerrel rácsatol. A hiperszuper fényes rozsdamentes fülekkel ellátott dupla extrán megerősített mellényt se csatoljuk soha vállból közvetlenül kötélhez, mert 3,5-4 km/h sodrás között igazoltan kiszakad:)

A kreativitást azonban a hiánygazdaság generálta, mint általános golndolkodásmódot -ami nem erény-viszont azóta felnőtt egy másik, "fogyasztó" nemzedék, akinek már biztonságosabb ha megveszi a "terméket" és nem babrál :)