A Wikileaks-táviratok szerint a Nagy korallzátony védelménél fontosabbak voltak a gazdasági érdekek.
A Nagy korallzátony Ausztrália egyik legféltettebb természeti kincsének számít- amikor egy szabályszegő vagy hibázó hajós miatt károsodást szenvednek a korallos élőhelyek, mindig nagy felháborodást okoz. Az ausztrál kormányzat ezért úgy határozott, hogy szigorítást léptet életbe, és a legkritikusabbnak számító útvonalon a nagy olajtankereknek, vegyi anyagot szállító hajóknak kötelezően igénybe kellett volna venni a révkalauz szolgáltatásait.A döntést a környezetvédők is támogatták, aztán másfél évvel ezelőtt a korábbi tervekhez képest jóval enyhébb szabályozás lépett életbe. Mint a Wikileaks által kiszivárogtatott anyagokból kiderült, az Egyesült Államok és Szingapúr kormányzata azonnal lépéseket tett az eredeti tervek bejelentésekor. Az amerikai diplomaták együtt lobbiztak az olyan országok képviselőivel, amelyeknek szintén jelentős érdekeltsége van a kereskedelmi hajózásban, így a ciprusiak és a panamaiak is tiltakozásuknak adtak hangot.
Egy ideig nem volt változás az ausztrál álláspontban, aztán 2008-ban a frissen megválasztott Rudd-kormányzat már jelezte, hogy figyelembe veszi az amerikai aggályokat. Végül egy olyan kompromisszumot kötöttek, ami teljesíti az alapvető igényeket a hajózásban érdekelt országok részéről, és az ausztrálok részéről sem tűnik meghátrálásnak. Ez tulajdonképpen a kötelező révkalauzra vonatkozó terv visszavonását jelentette, és ez a szabályozás lépett végül életbe 2009 áprilisában.
[ smh.com.au nyomán ]
(átlag: 4) könnyű körülmények 
Budapest
