A nagy szervezetek mintha egymásról másolták volna a merülésszám követelményeket. Haladónál mindenki 20-25 között van. CMAS és PADI DM megengedőbb (65 illetve 60 minimum merülés) mig az SSI és NAUI 100-100 minimum. Viszont cserébe mind a 4 szervezetnél marad az oktatónak a 100 merülés minimum. PADI filozófiája hogy a merülésszám tekintetében megengedőbb, de a mélység és deko tekintetében szigorúbb.
Szvsz nem csak a merülésszámon múlik, hanem a vezetői oktatás szinvonalán meg az egyén fizikai, pszichikai és szellemi képességein.

A guide-unk csak névleg volt helyi, mert súlyos autóbalesetet szenvedett - az autóját majdnem szó szerint kettétörte. 9 hónapig nem merült, akkor talán először jött hajóra velünk a balesete óta. Panaszkodott megelőző nap este fáradtságról, végül az előző napi éjszakai merülésre megkértek, hogy nincs más guide a hajón, vezessem én a csapatot. Elvállaltam, hogy legalább tudjunk menni, egész jót merültünk. Mindenesetre le a kalappal minden jó guide előtt, mert nem egyszerű vadidegen helyen éjszaka tájolni, computert, levegőt, csapatot,  halakat, stb. stb. figyelni!

A levegőfogyasztásáról annyit, hogy a baleset után beszélgettünk, mondta, hogy neki volt a legjobb a levegőfogyasztása mindig minden csoportban, ezért nem kérdez általában levegőt senkitől, mert tudja, hogy ha neki kevés van, akkor a többieknek még kevesebb. Később látszott hogy nem annyira jól fogyaszt a srác, mint mondta.

A briefingeket Ibrahim, a másik guide - instructor - tartotta, ő mindig mindent elmondott, gyönyörű, egyértelmű ábrákat rajzolt, korrektül merült az egyik legjobb guide akivel eddig találkoztam.

a dekóról: PADI-nál technikai felszerelésre meg vizsgára lenne szükség, dupla süritett meg egy dekopalack, az meg túl nagy macera. Meg amúgy is rizikós, jobb a bizonságos oldalon állni.

Nekem suunto mosquitom, a merülőtársamnak meg suunto gekkója van. Érvek és ellenérvek vannak mindkettőhöz, végülis a legnagyobb és legfontosabb különbség a két computer mérete, a Gekko nagy darab, a mosquito kisebb, kecsesebb, könnyebben elrakható.
Karóraként csak merülésre jó szerintem a mosquito, mert nem annyira penge a kinézete hogy az ember az utcán is azt hordja, arról nem is beszélve hogy ha ráteszed a pókot (kijelzővédőt) akkor pláne elég bénán fog kinézni.
A mosquitonál merülés előtt ha óraként van rajtad, akkor fel kell rá tenni a toldalékszijat (ha hosszú ruhában merülsz), mert különben nem megy fel a karodra. Emiatt soxor előfordul, hogy én két merülés között le sem veszem a toldalékszijat, hanem elrakom a computert és nem hordom még óraként sem, csak a 2. merülés után. Elem szempontjából egyértelműen gekko a nyerő, mert az kikapcsol néhány perccel a merülés után, míg a mosquito folyamatosan megy. Nekem 2.5 év után kellett elemet cserélni, merülőtársamnak még mindig nem.
A Gekkonak egy hibája van, nehezebb a rajta levő fém gombokat nyomogatni, ez a mosquitonál jobban meg van oldva. Algoritmusukat tekintve egyenértékűek, mindkettő eléggé konzervatív, robosztus jószág.

Kicsit keveredtek a dolgok :)
A guide arab volt. ő dive master képesitésű és levegővel merült. A másik dive master a dekós csoportban volt, ő volt az egyik balesetet szenvedő búvár. Szintén levegővel merült 40-45 méteren vendég minőségben. A harmadik dive master én voltam 32-es nitroxszal merültem, a levegős csoporttól külön merülési tervvel. Szintén vendég minőségben 30 méteren. Eszembe sem jutott senkiért sehova menni, nem szabad lemenni 45-re, de még 35-re sem jó 32-es nitroxszal.
Vendégként nem kérdezgettük más búvárok levegőjét (nem a mi dolgunk), sőt azt sem láttuk sokszor hogy éppen hol vannak, így nem is tudtuk hogy baj van, pláne mert két csoportban merültünk független merülési terveket. Azt gondoltuk, hogy az arab guide képben van mindegyikük állapotával hiszen részben azért van ott.
A zodiac elviteléről: mi abban a tudatban szálltunk ki a vizből, hogy minden rendben a többiekkel és jön egy kb. 15-20 perces dekó, ezért elvittük a zodiacot. Kb. 5 perccel később újra ott várta a dekós csapatot a csónak, még bőven a víz alatt voltak és mit sem vettek észre abból hogy a zodiac 5 percre visszament a hajóra. Szóval lehet hogy nem szabadna elvinni a zodiacot (én nem emlékszem PADI-nál erre vonatkozó előírásra) mindenesetre a baleset bekövetkeztét a zodiák elvitele érdemben nem befolyásolta. El tudom fogadni hogy jobb lett volna ottmaradni a csónakkal, na nem maga a zodiac miatt, mert az visszakerült amúgy is, hanem akkor az én 70-baros nitrox32 palackomat használhatták volna. Erre nem számítottunk, hiszen ha tudjuk, akkor ki sem jövünk a bajba került srácok előtt.

Talán félreérthető voltam, természetesen az ELSőDLEGES felelősség a könnyelmű búvároké. A guidenál – ha már ott van, akkor azt vizsgálják egy baleset esetén, hogy megtett-e minden tőle telhetőt a baleset elkerülésének érdekében. Ergo neki igenis van jogi felelőssége a búvárokért és ezt egy bíróság vizsgálja is. Itt ő nem tett meg minden tőle telhetőt, azaz a felelősség is osztott volt, igaz a fő felelősség a búvároké.
Normális esetben a búvárok aláírnak egy felelősségvállalási nyilatkozatot a hajón, amivel felmentenek mindenki mást és még mások hibája esetén is ők vállalják a felelősséget (!). Ez az ország jogrendjétől függően változhat, pl. Amerikában ez elégséges szokott lenni egy per azonnali megszüntetéséhez (erről írt a PADI legutóbbi negyedéves újságja).
Fontos azonban megjegyezni, hogy a hajónkon amikor mi megkaptuk a felelősségvállalási nyilatkozatot, szintén hiba történt. Egy kétoldalas papirt kaptunk és azt kérték, hogy csak az egyik oldalát irjuk alá. Az aláírandó oldalon egy SSI-os tanfolyami kérdőiv volt az egészségi állapotunkra vonatkozóan, ezt alá is irtuk. A felelősség vállalási nyilatkozat viszont a másik oldalon volt csak éppen a fénymásolat miatt olvashatatlanul. Azt külön kellett volna aláirnunk, de azt az instrukciót kaptuk, hogy ne irjuk alá. Ezek után természetesen nem is írta alá senki a hajón, azaz a jogi felelősséget nem vállaltuk magunkra mások hibájáért (saját hibánkért a felelősséget meg amúgy is vállaljuk).
Összefoglalva: ha a guide hibázik, azaz nem teszi meg az elvárhatót a baleset elkerülése érdekében akkor annak ellenére, hogy a fő hibás a búvár, itt az osztott jogi felelősséget a guide személyesen illetve esetlegesen a dive center is viselte volna. Például ezek miatt fontos, hogy a merülésvezetőnek is legyen felelősségbiztosítása, nem csak az oktatónak.

Hát mi is történt ezen a bizonyos merülésen? Mirciét olvashattátok már pár sorral lejjebb, leírom, hogy én hogyan láttam a merülést. Előre is elnézést kérek a hosszú fejtegetésért, de azt gondolom egy ilyen viszonylag súlyos viszont nagyon érdekesen kialakult 'majdnem balesetnél' fontos a tényszerűség.
Fontos az is, hogy tisztában legyetek az előzményekkel. Kedden érkeztünk meg Hurghadába, ahol is közölték velünk, hogy a hajóval nem tudunk kifutni, mert túl késői az időpont és délután már nem lehet kimenni. Ez kapásból két merülés minuszt jelentett, illetve azt is, hogy szerdán nem tudtunk lehajózni délre és még szerdán is kénytelenek voltunk a  Hurghadai régióban merülni, napi hajós helyeken, amik már eléggé lestrapáltak és pusztultak voltak, úgymond kisebb volt az élvezeti értékük. Szerdai napon merültünk volna négyet, de a 4. merülésnél a merülőtársammal együtt ottfelejtettek minket a hajón. Megkértem a guide-okat hogy jöjjön le velem az egyikük, mondták hogy 'We are not fish' hogy négyet merüljünk egy nap. Ez már egy olyan jel volt, hogy tudtuk, jobban kell vigyáznunk.

Csütörtökre már nitroxot kértünk, mert egy hajós szafarin napi 3-4 merülésnél ez mindenképpen biztonságosabb, illetve fejben tisztábbak maradunk. Meglepetésünkre, a 33-as nitrox helyett az analizálásnál derült ki, hogy 39-eset töltöttek. Természetesen reklamáltunk és meg is kaptuk utána a megfelelő gázkeveréket. Igaz, a búvár felelőssége mindig az ellenőrzés, azonban egy ilyen hibánál ahol ráadásul a palackot töltő ember folyamatosan engedte ki a palackomból a nitroxot remélve hogy attól csökken a gázkeverék oxigén aránya méginkább elgondolkodtatott és eldöntöttem, hogy még a normál levegőt is analizálni fogom. Igy is tettem szerencsémre, mert két nap múlva mikor levegőt kértem, 33-as nitroxot kaptam amit ti is tudjátok hogy mennyire veszélyes lehet nagyobb mélységben.

Visszatérve a normál merülési tervet így csak csütörtökön tudtuk elkezdeni, itt is azért egyszerűbb merüléseink voltak egy kivétellel, amikor Muhab, az arab merülésvezetőnk vitte le a csapatot 40 méterre a Panorama Reef-nél és töltöttünk el egy kellemes merülést. A csapatban 6-an voltunk plusz Muhab, tudomásom szerint 5 CMAS-os búvár illetve én, PADI-s merülésvezető. Már ezen a merülésen látszott, hogy a szintén CMAS-os merülőtársamon és rajtam kívül a többiek könnyebben mennek bele dekóba, mivel ez a náluk nem tiltott, ellentétben a PADI-val. Merülésszám tekintetében mind az 5 búvár nálam több vagy jóval több merüléssel rendelkezett, tapasztalt búvároknak mondhatják magukat.

A 'majdnem baleset' pénteken történt, Abu el Kefannál. Mi 32-es nitroxot töltettünk és kaptunk, így a merülés előtt megbeszéltük a vezetővel, Muhabbal, hogy 30 méter környékén fogunk kolbászolni, ők menjenek ahogy gondolják 40 körül. Muhab korrekt módon felhívta a figyelmünket a nitrox veszélyeire és kérte, hogy ők bármit is csinálnak lent, semmiképpen ne menjünk le hozzájuk. Ebben meg is egyeztünk.
Elindult a merülés, olyan 2-3 perc alatt értük el mi a 30, a többiek 5-en a 40-45 méter mélységet és akkor indultuk el a fal mellett két szinten. Vitt az áramlat jó irányba, nagyon kellemes volt a merülés, úgy mentünk, hogy folyamatosan figyeltük a computerünket, amin olyan 5 perces no-deco time-ig jutottunk el. Vigyáztunk a mélységünkre, mert fal mellett könnyű lezuhanni. Azt mi is láttuk természetesen, hogy a lentiek levegővel mennek és olyan 10 méterrel alattunk úsznak, így biztosan dekós merülést csinálnak amin nem is csodálkoztunk az előző napi Panorama Reef-es merülés miatt. Eljutottunk a fordulóig olyan 25-30 perccel később, láttunk egy pár tűzhalat, amit fel is jöttek többen megnézni, de néhányan még mindig lent maradtak.

A forduló után egy erősebb ellenáramlással találtuk magunkat szemben, úgyhogy uszonyoztunk rendesen. Mindeközben szépen lassan emelkedtünk egyre feljebb lassan 20 majd 10 méter körülre. Tájolóval merültem, bár nincs nagy merülésvezetői tapasztalatom, de az irányból nekem úgy tűnt hogy rossz irányba úszunk, nem a hajó felé. Végülis nem izgatott a dolog túlságosan, mivel zodiac-kal mentünk ki, gondoltam mindegy hogy hol jövünk fel, majd kihúznak. Levegőben mindketten viszonylag jól álltunk, a merülőtársam ment felettem, én kicsit lejjebb és uszonyoztunk visszafelé. Alattunk volt mind a guide mind a két ominózus búvár. Velünk kb. egy magasságban volt Sumaher és Mirci, ahol csak az tűnt fel hogy Mirci kapaszkodik Sumaherbe anélkül hogy levegőt osztanának meg. Ártatlanul arra gondoltam hogy szimplán erős az áramlat és Sumaher segít az úszásban (utólag derült ki, hogy Mirci akkor pánikban volt, mert tudta hogy baj van és ezért vesztette el a kontrolt). Mi menet közben már emelkedtünk föl, hogy 5 méteren ússzunk együtt és úszva csináljuk meg a safety stoppot menet közben. Ezalatt mindenki feljött, a guide pedig előttünk fellőtte a bójáját. Mire odaértünk hozzá, véget is ért a 3 percünk 5 méteren, úgyhogy szóltam a guide-nak hogy mi felmegyünk. ő nagyon csodálkozott, de mutattam neki a computerem hogy minden oké, úgyhogy mondta, hogy rendben, menjünk. Így is lett, mi kiszálltunk a vízből, nekem 70, a társamnak még 30 bar-ja maradt. Felhúztak a zodiacba és tényleg jól gondoltam, messze jöttünk ki a hajótól. Meggyőztünk a csónak vezetőt hogy ne várjuk meg a többieket, mert ők még itt fognak dekózni kb. 15-20 percet. Semmi problémára nem gondoltunk, hiszen én 70 barral jöttem ki, a többiek meg nálam is tapasztaltabbak és nem is túl nagy termetüek voltak, úgyhogy nyugodt szívvel mentünk vissza a hajóra. Evvel a 70-barral a hozzám hasonló levegőfogyasztásnál akár 45 percig is el lehet lenni 5 méteren. Annál is inkább siettem ki, mert kicsit rosszul lettem a nagy hullámzástól és szerettem volna már a hajón lenni. Jóval később jöttek ki csak a többiek a hajóra, ahol elmondták, hogy egyikük 2 percet, másikuk olyan 10 percet nem tudott kidekózni. Mind az öten majdnem nullára szívták ki a palackokat.

Töltöttek nekik újabb palackot és Ibrahim, a hajó arab oktatója visszavitte őket a víz alá folytatni a dekót 30 percig. ő nem a protokoll szerint járt el, azaz nem tiszta oxigént adott nekik, ami nagyon fura volt. Az hogy ez helyes volt vagy nem, nem szeretnék állást foglalni, mindenesetre a vendégeknek ez nagy szerencse volt, mert ha oxigént kaptak volna, akkor orvoshoz és dekókamrába kellett volna menni ami a szafari végét jelentette volna. (csak zárójelesen: ha lettek volna dekós tünetek, akkor persze egészen más a helyzet). Visszajöttek a dekóból mindketten, szerencsére semmi tünet nem mutatkozott, épségben megúszták a kalandot.

Feltehetőleg milyen hibák történtek és miért?
1. Túl sokáig voltak lent a búvárok mélyben. Miért? Valószínűleg része volt a részleges nitrogén narkózisnak is abban, hogy nem figyelték éberen a computerjüket. Én 30 méteren érzékeltem, hogy néhány másodperccel lassabban veszem ki a lámpámat a zsebemből, mint szoktam. Ez nagyon enyhe tünet de mégis fontos. Ezen kívül mindenki akart egy jót merülni, kitolva a határokat az eddigi kicsit érdektelen merüléseket feledtetve.
2. Tomin új computer volt, elmondása szerint amikor megnézte, azt látta, hogy 9 méteren kell 6 percet dekózni. Azt gondolta ennyivel meg is úszta, ezután jött a meglepetés amikor megkapta a 25 percet 5 méteren. Azt gondolom mindenki hibázhat, ezért érdemes a biztonságos oldalon állni hogy a végén ne a szerencsén múljon az élet.
3. A guide nagyon sokáig lent haladt 40 méter környékén, indikálva a hamis biztonságérzetet mindenkinek. A biztonsági szabályok szerint PADI-nál 50-barral kell kiszállni a vízből, erre esélytelenek voltak mind az öten.
4. A guide az út során nem kérdezte a levegőfelhasználást, a dekóidőt, talán nem is volt tudatában annak, hogy milyen vészhelyzet felé sodródnak. Amikor ez már kiderült, akkor sem tett meg mindent hogy felhozza a két srácot a veszélyzónából.
5. A dekózásnál csak a társamtól kérdezte meg Sumaher hogy mennyi levegője van. Mivel a merülőtársamnak csak 30-a volt, ezért tőlem már nem is kérdezte meg Sumi hogy mennyim van, így mi kijöttünk anélkül, hogy tudnánk a többiek nem is kis bajban vannak. A guide sem kérdezett és a többi búvár sem kérdezett semmit.
6. Tomi kapott levegőt a 2 perces maradék dekóidejű sráctól octopus-on keresztül, azonban így elszívta az ő levegőjét, ez az önzetlenség vezetett a dupla problémához. Szerencsére neki sem lett semmi baja.
7. A 2 perces srác felment a vízfelszínre és ott kérte a guide-ot hogy menjenek vissza a maradék két percre, de a guide ezt megtagadta, pedig úgy tűnt hogy még lett volna erre a két percre való levegője. Nagyon sok idő telt el a vízből kijövetel és visszamenetel között, ez rontotta az esélyeket, szerencsére nem történt gond, itt biztosan megoldható lett volna, hogy az elsők visszamennek a hajóra és hoznak újabb palackot (akár az én felszerelésemet egészében.

Még egyszer elnézést a hosszas leírásért, összességében sok pici vagy nagyobb gond együtt vezetett ehhez a szituációhoz, nagyon jó hogy nem lett semmi probléma és egy jó kis túrán lehettünk még együtt a csapattal a maradék merüléseken.

Én vagyok az a bizonyos 'magyar DM' illetve az egyik 'nitroxos' aki ott volt ezen a merülésen. Igérem leirom majd ahogy én láttam, illetve azt is, hogy hogyan láttam én az arab vezetőket. Első olvasásra egészen jól irta le Mirci a történetet, csak most még dolgom van