A Marshall-szigetek kormánya által létrehozott övezet csaknem kétmillió négyzetkilométert foglal el a Csendes-óceánból.
A mindössze 68 ezer lakosú Marshall-szigetek legfontosabb jövedelemforrása a turizmus, ezen belül is leginkább a búvárturizmus. A leglátványosabb tengerlakók, a cápák és a ráják létét azonban élőhelyük elvesztése és a halászat veszélyezteti. Az óceánokban élő cápák mintegy harmada szerepel a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös könyvében. A védetté nyilvánítással a kormány a lehető legnagyobb lépést tette meg a cápák megóvása érdekében. Bár a szigetország parányi, környező vizei immáron a Föld legnagyobb cápavédelmi övezetét jelentik - fogalmazott Tony deBrum szenátor a BBC hírportálja szerint.
A védett terület nagysága Magyarország területének húszszorosát is meghaladja. Ezzel a lépéssel 2,7 millióról 4,6 millió négyzetkilométerre nőtt a cápák védelmére kijelölt óceánterület. A halászati és kereskedelmi tilalom mellett bizonyos halászati eszközök használatát sem engedélyezik a továbbiakban, a véletlenül fogott cápákat pedig élve el kell engedni. Aki megszegi a szabályokat, akár 200 000 angol font (70 millió forint) bírság megfizetésére is kötelezhető.
A Marshall-szigetek kormánya a tervet az egyesült államokbeli Pew Environment Group környezetvédelmi szervezet tanácsadói segítségével dolgozta ki. A szigetország jelen intézkedésével Palaut követte, amely két évvel ezelőtt alapította az akkor legnagyobb cápavédelmi területet. Az elmúlt hónapban nyolc állam, köztük Mexikó, Honduras és a Maldív-szigetek írt alá egy közös szándéknyilatkozatot a cápák védelmének fokozására világszerte. A kérdés csupán az, hogy a Marshall-szigetek, Palau és más hasonló méretű országok hatóságainak mennyi kapacitása lesz a hatalmas óceánrészek ellenőrzésére.
[ MTI ]
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Szolnok
