Az angliai Norfolk közelében bukkantak rá búvárok a 20 mérföld hosszú zátonyra.
A helyi halászok egy ideje már tudtak arról, hogy mészkő van a térségben a víz mélyén, de most először sikerült alaposan felmérni a területet. Rob Spray és társa, Dawn Watson vállalkozott arra, hogy feltérképezze a területet és megállapítsa a kiterjedését. Először úgy látták, 5 mérföld hosszúságú zátonyról van szó, de félszáz merülés után kiderült, hogy Cley és Trimingham között 20 mérföldön (32 kilométeren) át húzódik, tehát sokkal hosszabb, mint az, amit a legnagyobbként tartottak számon Kentben. A mészkő zátonyok sajátos élőhelyek, mivel ez az anyag kevésbé ellenálló. Általában sekély mélységben találtak eddig ilyet, ennek a norfolki zátonynak is vannak olyan részei, aminek felkereséséhez elegendő sznorkellel kiúszni a tengerbe.Rob Spray arról mesélt, hogy már 12 éve merül errefelé. Sok itteni merülés után jöttek rá, hogy mindig újabb és újabb részeit fedezik fel a zátonynak, tehát az jóval nagyobb, mint korábban gondolták. A meglepő felfedezés számos érdekes helyet rejtegetett: vannak teljesen kihaltnak tűnő, holdbéli tájat idéző részek, de olyan pontok is, ahol két méteres boltívek sora áll, mint egy mini Stonehenge. Az élővilág belakta a szokásos homokos aljzathoz képest több menedéket nyújtó lyukakat, például számos rákot láttak itt a búvárok. Olyan fajokat is megfigyeltek itt, amelyeket korábban még nem láttak Norfolk partjainál. Spray szerint inkább a Földközi-tengert idézi a hely, nem az Északit. Ami még jobb, az az, hogy egészen sekélyen lehet úszni és nézelődni, és fotókon is alaposan dokumentálták a tapasztaltakat. A búvárok azt kezdeményezik, hogy kerüljön védelem alá a különleges zátony.
[ Times of Malta, Divernet ]
.jpg "Arra kérik az Egyesült Királyság búvárait, hogy jegyezzék fel, hány tű- és csikóhalat láttak merüléseik során.")
(átlag: 5) könnyű körülmények 
Szeged
