Sikerült összerakni a Föld éghajlatának múltbeli változásait összekapcsoló mozaikot.
Az éghajlatkutatók rájöttek, hogy a múltbeli, rejtélyesen gyors váltásokat -a jégkorszakok kezdetén a gyors lehűlést, majd a végén a hirtelen felmelegedést- alapvetően az óceánok kémiai körfogásának megváltozása okozta. A sarkvidékek jégállományának változása, a légkör üvegházgázainak mennyisége ok és okozat is egyben, amely így önmagát erősítő folyamatokba, körforgásba csap át, amelyet csak egy drámai mértékű változás tud leállítani. Az óceánok kémiai változása ma is megfigyelhető, de ezt eddig sokkal inkább következménynek tartották, mint a felmelegedést megerősítő oknak. A geológusok megkövesedett tengeri élőlények elemzésével tett megállapításai alátámasztják, hogy -kiváltó emberi tevékenység híján- a múltban az óceánok mélyén lezajlott változások voltak az éghajlatváltozások kiváltó okai.
Az óceánok áramlási sajátsága, a sarkvidékek közelében jégbe fagyott metán kiolvadása olyan mértékben befolyásolja az éghajlat megváltozását, hogy egy ponton túl az emberi tevékenység hatása elhanyagolhatóvá válik. A múltbeli légkör rekonstruálásával most felállított modell szerint attól kezdve a folyamatokba történő emberi beavatkozás lehetősége is megszűnik. Napjaink alapvető kérdése, hogy túljutottunk-e már ezen a határponton, és ha igen, akkor milyen formában folytatódik a felmelegedés, milyen következményekkel kell számolnia az emberiségnek.
[ nepszava.hu ]
(átlag: 4.2) átlagos nehézségű 




Horvátország
