Merülőhely adatbázis listázás

Működőképes fegyverzet???
Ha ez valóban így lett volna, csak te+én (és a japán) mászunk vissza a hajóra!;-)
Ja, és azóta lenne 1 hajónk is...

Furcsa dolog Alexandriában, egy négymilliós nagyváros központjában, a kikötő kellős közepén merülni... Ennek megfelelően a víz nagyon szennyezett, és a látótáv is nagyon gyenge. Bár a merülőhelynek a hangzatos Cleopatra City nevet adták, valójában az ókorban a kikötőbe benyúló kis mesterséges félszigeten álló Antonuis villa maradványait tekinthetjük meg.

A merülés egy II. világháborús vadászrepülő roncsainál kezdődik, tulajdonképpen ez a legérdekesebb látnivaló... A roncs viszonylag ép, a fegyverzete is működőképes, ahogy ezt a guidok meg is mutatták (szerencsére nem töltötték meg a közelben heverő töltényekkel). A roncsnézegetés után megtekintettük a romokat. Néhány alapfal töredék, egy oszlop, egy vörös gránitlap, valamint körülöttük használati tárgyak, amfórák láthatók szétszórva, valamint az elmaradhatatlan ágyúgolyók. Mint építész szkeptikus vagyok atekintetben, hogy ezek ledőlt romok, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a szállításkor, esetleg építéskor a vízbe esett, vagy ledőlt elemeket láthatunk. A terület élővilága szegényes, a repülőn számtalan tengeri liliom telepedett meg, köztük néhány tarisznyarák sétálgatott.

A területen jelenleg is folyik régészeti feltárás, többfelé kutatógödröket, mélyen a homokba süllyedt szobortöredékeket láthatunk. A legszebb darabokat kiemelték és az amfiteátrumnál állították ki.

Képek és bővebb információ az egyetlen alexandriai búvárbázis honlapján: www.alexandra-dive.com

egyetlen, helyi bázis, káosz, kosz, ladikkal 8-an nyomorogva egy kb 3 személyes hajón, büdi palack, hajórol merülés. hullámok dobáltak ide-oda a kövek között, shoryban veszélyes (lett volna), beazonosíthatatlan darabok a világítótoronyból, egy szfinx hátsó fele, ezen kívül látótávolság semmi, élővilág: pár pici hal, végig szakadtunk a röhögéstől (hogy mit keresünk mi itt), de a második merülést a cleopatra cityn a körülények hatására lemondtuk.

A pharoszi világítótornyot az első Ptolemaios uralkodók építették, i. e. 270 körül. Kb. 150 m magas volt, fehér mészkőből készült, hogy az egyhangú part mentén a hajósok messziről észrevegyék az alexandriai kikötőt. A világítást csak később, a rómaiak helyezték el a toronyban. A környéket az 1300-as évek elején több nagyobb földrengés rázta meg, végül a torony 1600 év fennállás után 1340 körül összedőlt. Helyén, köveinek felhasználásával 1480 körül Kait bej építette meg a ma is látható erődöt a kikötő védelmére.

A merülőhely Pharos sziget (ma már csak félsziget) külső oldalán, az erőd lábánál található. Speedboattal közelítettük meg, és nagyon nem akartunk beugrani a szinte átlátszatlan vízbe, melyben a négymilliós nagyváros összes szennye úszott. A guidok azzal biztattak, hogy az alsó rétegek tisztábbak. Végül vakon leereszkedtünk egy kötél mentén, és valóban, 3-4 méter után kitisztult a víz, de a látótáv így sem emelkedett 12 m fölé. A látvány mindenért kárpótolt! Hatalmas területen az összedőlt torony roppant kövei szóródtak szét, köztük szobortöredékek, oszlopok. Néhány követ megtisztítottak, rajtuk domborművek és feliratok láthatóak. Valóban lenyűgöző látvány a romok között nézelődni. A képet színesítette néhány, az erődből származó ágyúgolyó és a gazdag élővilág, főleg kagylók, csigák és más puhatestűek, valamint rákok, halak számolatlanul.

A területen most is folyik régészeti feltárás. Sajnos a legszebb szobrokat kiemelték és az amfiteátrumnál állították ki...