Nagy várakozással érkeztünk a Brothers szigetekhez. Mindenki nyüzsgő cápákat mantákat várt. A tenger mérsékelten hullámzott és a szél sem volt túl erős. A Vörös-tenger közepén, távol a partoktól az élővilág ma is gyönyörű. Lágy és kemény koralok minden mennyiségben és az apró piros halak ezreitől a szürke-féhér gömbhalig mindenféle sárga-kék halak gyönyörködtetik a szemet.
A manták ezekben a napokban elkerültek bennünket és a cápák is csak egyesével mutogatták magukat.
A néhány merülés alatt egy longimanus egy rókacápa és egy kalapácsfejű úszott a látótávon belül persze alkalmanként hol az egyik hol a másik.
A világítótorony őrei pólókereskedelemmel egészítik ki a jövedelmüket.

Erős hullámzás miatt beszorultunk a hajók alatti platóra, itt merültünk hármat. Brutális lobogós maszkleszedős áramlás is beeshet, erre készüljünk! A platón korall dombok 30-35 körül több is, ezekben meg lehet kapaszkodni és lesni a cápákat. Öt fős szürkecsalád volt a fő szenzáció, volt aki rókacápát is látott. Első merülésen ráestünk egy longira, elég agresszíven kiváncsiskodott, egyikünk furán mozgó volo uszonya kimondottan izgatta a srácot. Pár nappal előttünk cetcápa szintén a platón a hajók alatt 30-on állítólag.