Bár vannak pozitív következményei a védelemnek, a globális vízhőfok-emelkedésre ennek nincs befolyása.
Az Institute for Ocean Conservation Science szakemberei kamerákat használtak szirtcápák megfigyeléséhez egy karib-tengeri nemzeti park, a Mesoamerican Barrier Reef területén kívül és belül. A csalik mellé rögzített 200 víz alatti kamerák felvételeit elemezve próbálták kideríteni, a nemzeti park által nyújtott védelemnek köszönhetően valóban több-e a cápa ezeken a helyeken. Az eredmények szerint nem meglepő módon tényleg gyakrabban fordulnak elő itt ezek a csúcsragadozók. A védett övezetekben a cápákra és azok táplálékára sem lehet halászni. Azt eddig is tudták, hogy a zátonyokon élő nem vándorló halak vagy a languszták állománya gyarapodott, de most egyértelművé vált, a cápák is gyakoribbak itt. A kamerák felvételei szerint négyszer annyi volt az előfordulás. A kis kamerákat biztonságos tokban rögzítették a tenger fenekén, felettük pedig egy ketrecben csalit helyeztek el. Ennek szaga vonzotta a helyszínre a cápákat. Más módszerrel is vizsgálták a cápák viselkedését, 34-et jeladóval szereltek fel és követték a mozgásukat víz alatti érzékelők segítségével. Mint kiderült, kifejlett és a fiatal cápák egész évben a védett övezetekben élnek. A cápák a túlhalászat miatt veszélyeztettnek számítanak a Karib-tengerben. A kutatók bíznak abban, hogy "egy kép többet mond ezer szónál", tehát a védelem alatt álló cápákról készült felvételek meggyőzik a döntéshozókat ezeknek a területeknek a fontosságáról.
Ám egy másik tanulmány arra mutat rá, hogy a védett területek csak részlegesen hatásosak. A globális felmelegedés okozta károkkal szemben ez sem eredményes eszköz, ennek ugyanis nem lehet kijelölt területekkel gátat szabni. A Global Change Biology című szaklapban megjelent írás a Conservation International, a University of North Carolina és a NOAA kutatóinak közös munkájának eredményeit összegzi. A tengervíz hőmérsékletét műholdak segítségét rögzítették, a búvárok pedig a vizsgált területeken 8,000 felmérést végeztek.
John Bruno szerint hiába segítenek némileg a korallok gyorsabb újjáéledésében a védett övezetek, nagy általánosságban nem lehet nagy eredményeket elérni velük. Elizabeth Selig is arra mutat rá, sajnos pont ugyanúgy ki vannak téve ezek a korallok is felmelegedés okozta negatív hatásoknak, mint a nem védettek. Valamit tehát a felmelegedés visszafordítására kell kitalálni, ha meg akarjuk védeni a korallzátonyok élővilágát. A vizsgálatok szerint ugyanis a hőfok minimális emelkedése is nagy pusztítást okoz.
[ UnderwaterTimes ]
.jpg "2017-re a Maldív-szigetek valamennyi felségvize védett övezet lesz.")
(átlag: 3.4) átlagos nehézségű 
Szeged
