Az ausztrál búvárcégek szerint az egyedül hagyott sznoris esete azt bizonyítja, a butasággal szemben tehetetlen az előírás.
Egy amerikai turista, Ian Cole a Nagy korallzátonyra szervezett hajós kiránduláson vett részt, ami Port Douglas-ből indult. A 28 éves férfi azt vette észre, hogy hajója elindul, miközben ő még vízben van Michaelmas Cay közelében, helyzete kicsit a Lonergan-házaspár bő évtizeddel korábban történt helyzetét idézte. Cole szerint szigorítani kellene a szabályokat, hogy az emberi hibák esélyét kisebbre lehessen csökkenteni, ugyanis ezúttal a legénység tapasztalatlan tagja volt az, aki a nevét a listában a hajóra visszajöttek között tartotta számon. A parkba túrákat szervező cégeket tömörítő szövetség elnöke viszont visszautasítja a szigorításokat. Col McKenzie szerint már így is elég komolyan veszik az szabályokat, de "nincs előírás a butaság ellen". A legénység egy tagja elrontotta a lista vezetését, de McKenzie felveti azt is, miért volt még a vízben az amerikai 25 perccel a kitűzött idő után. Véleménye szerint Cole egyáltalán nem volt veszélyben, a francia turistát pedig aki három hónapja dolgozott a cégnél hogy egy kis pénzt gyűjtsön, elküldték a hajó üzemeltetői. A hivatal mindenesetre vizsgálódik.
A történet folytatása az lett, hogy miután az amerikai magára maradt, odaúszott egy másik, tőle 30 méterre levő hajóhoz ami a fedélzetére vette. Cole állítása szerint kicsit pánikba is esett, és a két vízben töltött óra után ki is fáradt, szüksége volt az életmentő segítségre. A cég, amelynek hajója a vízben hagyta, 22 éve működik, és közel 400,000 vendéget utaztatott baleset nélkül. Az ausztráliai kirándulhajókra vonatkozó előírásokat 1998-ban, Thomas és Eileen Lonergan eltűnése után szigorították. A házaspár soha nem került elő.
[ theaustralian.com.au ]
(átlag: 3.7) átlagos nehézségű 
Budapest
