Pakisztánban sok más hasonlóan szegény ország halászaihoz hasonlóan nagy pénz reményében fogják ki a cápákat.
A cápauszonyok egekbe szökő ára miatt kezdtek bele a cápák halászatába az iparágban dolgozók, noha kedvetlenül. A pakisztániak is a kínai piacon adják el elsősorban az uszonyokat, amelyek iránt még mindig óriási a kereslet a középosztályba tartozó emberek körében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az exportőrök minden egyes uszonyt el tudnak adni Kínába, amelyet csak megszereznek. Így aztán a kereskedők arra biztatják a halászokat, szerezzenek még többet. A bevétel egyre nagyobb, állítólag Hong Kongban egyetlen tányér cápauszonyleves 80 euróba kerül.Az Oceana szerint Pakisztán a 30. legnagyobb uszony-exportőr volt Hong Kongban 2008-ban, összesen 40,000 kilónyi uszonyt szállítottak az oszágba. Hong Kong a központi elosztóhelye a Kína más részeibe irányuló uszonykereskedelemnek is. A pakisztáni halászati szakemberek szerint könnyű rájönni, miért a cápákra váltottak a halászok: míg 1.94 dollárt kaptak hal- és rákfogásaikért, addig egy nagyobb méretű uszony ára 100 dollár is lehet. A nyomorúságos körülmények között élő halászok számára kitörési lehetőséget jelent a jóval nagyobb bevétellel kecsegtető cápauszony. Ám a halállomány olyan rohamosan csökken, hogy meglehet, öt év múlva talán semmit nem lehet majd kifogni és eladni.
A legtöbb cápát Balokisztán közelében fogják, míg az uszonyok 20 százalékát Iránból csempészik be és úgy exportálják tovább. A cápák számának csökkenését nyilván inkább csak becsülni tudják, úgy számolják, hogy nagyjából 40 százalékkal csökkent a száuk 2006-2009 között. A helyi illetékes szerint Pakisztánban az uszonyozás gyakorlatát elutasítják, a halakat hálóval fogják ki és csak az uszonyt exportálják, a húsukat viszont helyben elfogyasztják.
[ The Express Tribune ]
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Szolnok
