komolyan??
csak találgattam, mi is egy hasonló helyen álltunk meg, és ugyanígy fényképeztem a (fehér) kocsinkat.. :)

Tenerife, úton Teide felé?

Szlovákia?

Zook nem találgathat?
Akkor talán a híres lapp télapó-betonharangok?

Fröschendorf?
A Golop pedig a "Menjünk tolvajlani!" virágnyelve.

Ne Csillaghegyezzünk itt kérem. Csak előkelően, Starmountain.

Hát ez rövid volt, Stefi jön.
Megleptél a jó megoldással, nem tudtam, hogy te jártál errefelé is. Eltérítették a Kulala Lumpuri gépet a gépet  Opatija felé??

Ország, város?
 

Kösz, keresek egy képet.
Ez az egy Hansestadt van, ahol még nem jártam, így nem volt nehéz kitalálni.. :-)

Hildesheim, Tempelhaus.

Milyen édes az a szőke kisfiú azon a felfújható Palma matracon!
Akkor még két forintért sok fagyit lehetett venni, ugye?

Tenerife?

Bár én ott nem emlékszem tóra..

Ez nem Telkibánya környékén van?
Pálházi vasút?

Dr Ága Thomas, én is jót mulattam! :)

Lillafüred?

Mórahalom (Kiskunsági Nemzeti Park)?

Éltem Pécsett öt évet, de akkor még nem volt ott. Azóta csak azért voltam ott két alkalommal, hogy lássalak.
Sajna a Zsolnay-izéhez nem jutottam el.

Jééé, hol van ez Pécsett?

Lehet, hogy a labruska a hőscincér latin neve.

Bocsánat, most altatnom és aludnom kell (ma bulis nap volt), holnap találkozunk.
Jó éjt!

Stuhlweissenburg?

Bocs, sötétben gépelek, akkor Dunántúl?
Észak?
Gy.M-S?
Fejér?
Vazs?

:-)
Hát, Vasmacska, képzeld, szegény nagypapám inni sem ihatott békében.
Nálunk falun ugyanis úgy volt, hogy a borospince szinte egy "magasságban" volt az alacsony fekvésű konyhánkkal, azaz a konyhánkkal volt egy közös fala.
Nagymamám pedig, roppant szemfüles módon, az ódivatú konyhabútor belsején átfúratott egy nagyobb átmérőjű lukat, egész a pincéig, hogy "nagyapámmal beszélgetni tudjon".  Szegény Nagypapám, alig tudta meghúzni a lopókat, mert folyton szóval volt tartva...

Nem, nekem tényleg jó gyerekkorom volt (amikor nem rovart kellett gyűjteni).
Pl. én már akkor segítettem bort készíteni nagypapámnak, amikor te még szolidan fociztál a grundon.

Duna-Tisza-köze?
Dunántól?
Tiszántúl?

Luci,
rovart ne, sose.
A rovarokkal örökre végeztem alsóban.  
Egyébként nem tudom, anyukám milyen cincért talált a lakótelepünk határán, de... többet szenvedett szegény cincér, mint Jack Bauer és az egész "24" csapata együttvéve.
Borrrzalom volt.
A rovargyűjteményben az egyetlen jó az volt, hogy anyukám kitalálta, hogy a kész rovarokat egy üres bonbonos-doboz belsejében fogjuk tárolni.
Namármost ehhez a bonbonos-dobozt ki kellett enni....

Luci, írtam neked egy másik fórumba.
Rumba rumba rumba fórumbaaa! :-)

Lucinak:
Ifjúkoromban, a zátkosban, megpróbálták velünk (intézményesítve) megszerettetni a biológiát. Én még iskolásként  (ennek a módjáról) semmit sem sejtettem.
Édesanyám szürkés-sápadt arccal jött haza a Móra Ferenc Általános Iskola szülői értekezletéről, és otthon a vacsoraasztalnál félve bevallotta nekem: " Kell egy rovargyűjtemény." A fenti mondatot okosan a vacsi végére tartogatta, amikor is biztos volt benne, hogy engem nem ér életveszély a torkomon akadt falat miatt.
Próbáltam rákérdezni, hogy hogyan szeressem meg úgy a rovarokat, ha megölöm őket, de anya csak ártatlanul vonogatta a vállát, és az élővilág-tanárbácsira (!! ÉLővilág), Tamás-bácsira hivatkozott.
Anyu megvallotta, hogy 15 db (!!) rovart kell(ene) a félév végére preparáltan bemutatni, meghatározni, felmenőit tudni, ódákat zengeni stb.  8 éves kis logikámmal rögtön megnyugodtan elmosolyodtam,  kikerültem a problémát, és megnyugtattam anyát, hogy "Úgyis zajlanak a cserebogarak, fogunk belőlük 15-öt, és kész".
Anya sápadtan mosolygott, büszke volt kis nyolcéves fejemre, de hamar lelombozott: "15 különbözőőőőő rovart".
Mivel én képtelen voltam az ízeltlábúak begyűjtésére (inkább fogtam békákat és kígyókat, de rovart, áááááá, azt egyet sem), anyukám, szegény, gyufaskatulyával járta velem a környéket, és ha találtunk valami ízeltlábút, hazavittük, és beáldoztuk (ta, anya, ő, egyedül).

Nem írom le a horror- részleteket, mert inkább spongyát vetnék rá. De sosem feledtem el gyerekként a denaturált szesznek azt a jellegzetes szagát, amiben a szerencsétlen rovarjaim preparálódtak. Na, és rövidre fogom a történetet, ... - ez a szag jelent (ik) meg nekem a whiskyben. Kifejezett hőscincér-szaga volt annak idején  a kínált whiskynek, márpedig én hőscincér-dzsúzt nem szívesen ittam.  ...


... Így maradtam a pálinkánál.... :-)

De csodás hérics!!! Köszönöm szépen!!!!!

Drága Luciferin,
tegnap kaptam a "két pasimtól" köszöntésbe pár csokor, a csillaghegyi piacon vett virágot.
Mivel vázánk kevesebb van, mint ahány gyönyörű virág volt a csokrokban, így a fejeket (pl. gerbera) levágtam és egy vízzel teli tálba tettem.
Semmi biológia elleni tettet nem követtem el.
Ellenben ,egyszer majd elmondom neked (is), miért öklendeztem a whisky-től a búvárkarrierem elején. :-)
Nna, az a történet inkább bilológiai vétség... :-(

Nme bizonyára sokat bajlódott a több külső vaku, a mélységélesség, a blendenyílás és pláne a fehéregyensúly beállításával. A kép nagyszerű (de valószínű, hogy ösztönből...)!

Évike, a narancssárga kis tála(da)t  most ismét teleraktam tavaszi virágokkal, - csudiszép!!!!

Biztosan Európa, Nyugat-Európa.
?
A kép fővárosban készült?

:-)
Én sem értettem, hogy pénteken, kettőkor miért örült olyannyira pygmy a hétvégének, az aznapi száz hozzászólása után.

Én nem tom', hol van, de szívesen elmegyek ebbe az alagútba egyszer...

Gratula Évike a remek képhez!
Csak úgy halkan, kíváncsi vagyok, Garf a jövő évi Búvárbálon kiosztja-e  "A legtöbb pontot elért győztesnek. Ez a tied kocsog" feliatú Oscart, mint ez évben kovax-nak... :)

Nagyon köszönöm!! :-)

Lennél esetleg a családunk ügyvédje?
Mi 2000 év helyett 150-nel is megelégednénk.
Sikerdíj-fizetés jeligére, lecctóköbáutit.

Köszönöm szépen!
Mázli, hogy 44 betű! :-)

Pont készültem ifjonti képeket küldeni, de megzavartak... folyton csengett a telefonom... "Marcsi" keresett.... ismerős neked a név?

Olvasd tovább a mondatot: ".. az dobna a dolgon"
A Tieden már nem volt mit dobni.
A superlativusnak már nincs felsőfoka :)

Igen che, nagyon jól tetted, jót nosztalgiáztam magamon!

Istenkém, nagyon aktuális nálam az "ifjonti" téma, ezért négyszemközt elárulom, hogy a 28 éves szülinapomon durván bemérgesedtem, és elhatároztam, hogy én itten' biza' örökre megállok.

Utána lettem 28 b, aztán 28 c, aztán 28d, stb.

Ezen búvárképek még a 28 abc... elejéről származnak.

Holnap már egy újabb betűt siratok, de titokban vigalommal örülök, hogy a magyar abc ilyen temérdek sok betűből áll... :-)

Edka, köszi a képek dicséretét!

Egyébként a DC-n a cikkírásnak és a képfeltöltésnek roppant szigorú szabályai vannak /paraszolvencia, vigyázzállás, szalutálás, ISO, TÜV, (kisdoktori?)/.

Remélem, a Szerkesztő Úr nem veszi zokon, ha idézek tőle a feltöltendő fotókkal kapcsolatban:

"..ha akadna egy korai, ahol ifjonti  hévvel vigyorognál az objektívbe, dobna a dolgon."

Háát, innen az ifjonti hévem, no meg az Erzsébet-patak trutymákából.

Igen, Bátyó, rókázunk. Én a só miatt, te a show miatt... :-)

livigno?

Mézespálesz méz nélkül?
Hm.. egyetemen mi is ittunk párszor rumosteát, tea nélkül..

Barátosném, nme, valld meg, hogy ott nem a sós, hanem a mézes folyadék okozta a problémákat.

Az "Ördög ügyvédjé"-ről már hallottam.
No de "Jézuska ügyvédjé"-ről még sosem.

Schári, ungarische Unikum!

Ahogy kedvenc szerkesztőm mondta a hányásról:  "Nem csak vérrel és oxigénnel  íródott a búvártörténelem."
:)

Jó játékot che képéhez, én most el.
De hazardírozok egyet és előre kérdem, hátha nyerek:

Fuerteventura?
Ha nyertem, sms-ben értesítsetek.  :-)